Allansia bérgyilkosai - Ian Livingstone

Az Allansia bérgyilkosai nemcsak egy izgalmas kiadvány, hanem talán fordulópont is a játékkönyvek hazai életében, ugyanis hosszú idő óta ez az első Fighting Fantasy játékkönyv, ami hivatalos csatornán keresztül jelent meg.

Az első magyar kiadású Fighting Fantasy könyv a Halállabirintus volt, ami még 1989-ben jelent meg a Rakéta kiadó gondozásában, akkoriban Kaland Játék Kockázat logóval ellátva. A kiadó további 16 könyvet jelentetett meg 1993-ig bezáróan, amikor az A varázsló kriptája után felhagyott a további játékkönyvek kiadásával. Talán ebben szerepet játszott az is, hogy 1992 és 1993 között egy másik kiadó, az Új Vénusz szintén Fighting Fantasy könyveket jelentetett meg Fantázia Harcos sorozatként fémjelezve. Íg fordulhatott elő az is, hogy míg az A Halállabirintus és az A bajnokok próbája a Rakéta égisze alatt, a trilógia harmadik része az A halál seregei már az Új Vénusz gondozásában került a polcokra. Ezek után pár év szünet következett, amikor is 1998-ban a Szukits kiadó ismét megpróbálkozott a Kaland Játék Kockázat sorozattal és kiadták a Démonlovagok című játékkönyvet, majd újabb három év pihentetés után 2001-ben a Zagor legendáját is. Nem lehetett túl jövedelmező számukra ez a vállalkozás, mert csupán e két kötet után ők is felhagytak a további kalandok megjelentetésével. A sorozat ezután hosszú évekig eltűnt a hazai porondról és a lángot csak egy kis közösség, a “zagor.hu - Kalandjáték könyvek oldala” őrizte meg. Sőt! Ápolta, gyarapította számos új, profi színvonalú rajongói fordításával, szerkesztésével.

És elérkeztünk a történetben jelen kiadványhoz. Az Assassins of Allansia 2019-ben jelent meg a Scholastic Books égisze alatt. A jogtulajdonossal még abban az évben sikerült a Kaméleon Komix kiadónak leszerződnie erre a legenda, Ian Livingstone tollából készült műre. Allansia bérgyilkosai címen idén, 2020-ban meg is jelent a várva várt mű.

A történet egy elég laza felvetéssel kezdődik. A Fekete Homok kikötő egy kocsmájában főhősünk (azaz mi) egy fogadást köt, hogy kibír egy hónapot a hírhedt Kígyó-szigeten és amennyiben sikerrel jár, 20 aranytallér üti a markát. A sziget rászolgált hírnevére, lépten nyomon életveszélyes csapdákba és lényekbe botlunk. És ha ez még nem lenne elég, mások is pályáznak kalandorunk fejére. A feladat tehát nem csupán életben maradni, ki is kell deríteni, ki áll a háttérben

Fontos megjegyeznem, hogy bár simán el tudtam volna képzelni, ha az egész sztori a szigeten játszódik, valójában a kaland elég hamar átalakul “keresd és kapd el mind” típusú játékká. Ez utóbbi, azaz megtalálni és eliminálni az összes bérgyilkost ugyanis alapfeltétel a kaland sikeres teljesítéséhez. Ehhez egy ráadás nosztalgiafaktort is kapnak a rajongók, ugyanis a könyv története a Tolvajok városát követő A veszedelem kikötője* (Port of Peril) eseményei után játszódik és közvetlen előzménye a Halállabirintus felvezető sorainak. Talán emiatt is rengeteg utalas van korábbi vagy időrendben kesőbbi szereplőkre. Ami még számomra újdonság erejével hatott, hogy a szerző sok helyen több oldalas fejezetponttal is elkényezteti rajongóit. Nem tudom, ez mennyire szokatlan az újabb kiadású Fighting Fantasy könyveknél, de nem emlékszem, hogy régebbi kiadásokra ez jellemző lett volna. Egyszóval ez a kiadás igazi kánaán a régi motorosoknak, de talán a frissen játékkönyvek világába csöppenknek is.

A rajzokat általában nem szoktam véleményezni az ismertetőimben, mert a témában nem túl jártas szememben a Kaland Játék Kockázat könyvek képei nagyjából egyforma stílusban készülnek. Itt viszont Balla Krisztián képregényrajzoló munkái által egy merőben új stílussal találkoztam, ami a játék hangulatának is egy teljesen új irányt kölcsönzött. A régi könyvek után elég szokatlan volt számomra ez az új hatás, a Rakétás “kegyetlenebb” képi világhoz képest ezek inkább a képregények “puha” látványvilágát idézik számomra. Már korábbi könyvekkel kapcsolatban is belefutottam a Scholastic cenzúrájába és az FF kiadásaik borítójának rajzfilmszerű látványvilágát szemlélve, a stílusváltás feltehetően nem véletlen, amit aztán feltehetően a Kaméleon is átvett. Egyébként az egyik ilyen képen meglepetésként egy ismerős alakot is felismerhetünk.

Így bár a képi világ számomra szokatlan volt a kaland kidolgozottsága, a bőbeszédű fejezetpontok, a rengeteg keresztutalás - gyakorlatilag világépítés - miatt összességében eléggé lehengerlő volt újra hivatalos kiadást fogni a kezemben.

Ezzel visszakerült Magyarország a Fightinng Fantasy könyvek térképére. Sajnos azonban ezzel együtt a jogtulajdonosoktól is nagyobb figyelem vetült a hazai rajongói bázisra és nem feltétlenül pozitív értelemben. Intézkedésük folytán a rajongói fordítások jó része elérhetetlenné vált. Természetesen érthető a jogtulajdonos részéről érdekeik védelme, azonban ezzel rengeteg lelkesedés és munka is kárba veszett. Nem beszélve arról, hogy ismét nehezebben jutnak a rajongók a betevő kalandjukhoz, ami után szintén érthető a felbolydulás.

Nem csak az én érzelmeim vegyesek tehát a a kiadvánnyal kapcsolatban. Reméljük, hogy beváltja a hivatalos kaidáshoz fűzött reményeket és újraéled a lapozgatós könyvek korszaka és népszerűsége hazánkban. A Kaméleon Komixon áll tehát, hogy képes lesz-e az igényt kellő minőségben, mennyiségben és sebességgel kielégíteni. Remélhetőleg még további kiadások fogják követni, reményt adva arra, hogy ismét nagyobb réteghez jutnak el ezek a könyvek.

* A veszedelem kikötője másodikként szintén megjelent magyarul idén (2020) a Kaméleon Komix kiadásában, valamint ha jól emlékszem már bejelentették a Halállabirintus átdolgozott kiadásának megjelentetését is.